Polírozáskor fokozatosan csökkentik a csiszolóanyag szemcseméretét, hogy sima felületet kapjanak. A csiszolást követően ezt alkalmazzák utómunkálatként. A felületeket tükörfényesre lehet polírozni, ami csökkenti a diffúz reflexiót. Ebben a fejezetben áttekintést adunk a polírozási folyamatról, valamint példákat hozunk annak megfigyelésére és ellenőrzésére digitális mikroszkóppal.

Polírozási folyamat megfigyelése és ellenőrzése digitális mikroszkóppal

Mit nevezünk polírozásnak?

Egy módszer, melynek során csiszolóanyagokkal fokozatosan eltávolítják az anyagot, ami sima felületet eredményez.
Arra használják, hogy a felületeket tükörfényessé vagy simává tegyék, ami javítja a termékek külső megjelenését és csúszósabbá teszi őket.

Csiszoló- és köszörűfejek szótára

Szemcseméret

A szemcseméret a csiszolóanyag méretét jelöli. Egy számmal fejezik ki, és általában minél nagyobb ez a szám, annál kisebb a szemcse.

Kötéserősség

A köszörűfej keménységét jelöli betűvel. Minél közelebb van ez a betű az ábécé kezdetéhez, annál kisebb a keménység. Minél közelebb van ez a betű az ábécé végéhez, annál nagyobb a keménység. Szokás szerint kemény céltárgyhoz puha köszörűfejet kell használni és fordítva.

Szerkezet

A szemcseméretet jelöli a szerkezet térfogatának százalékaként.

Szerkezeti szám 0 1 2 3 4 5 6 7 8
Szemcsék százaléka (%) 62 60 58 56 54 52 50 48 46
Kötőanyag (kötés)

A csiszolóanyag szemcséit egymással összetartó anyagot kötőanyagnak (kötés) nevezzük. Két tipikus kötőanyag a következő.
Gyantás (B): Lehetővé teszi a nagysebességű forgást, és durva csiszoláshoz használják.
Kerámiakötésű (V): Csiszolás és polírozás utómunkálataihoz használják.

Polírozás típusai

Alább bemutatjuk a polírozás reprezentatív típusait és azok jellemzőit.

Csiszolófejes polírozás

Ennél a polírozási módszernél a termék hozzáér egy nagy sebességgel forgó csiszolófejhez.

Fényesítés

Ennél a polírozási módszernél a csiszolóanyagot egy darab puha textilre vagy filcre viszik fel, ami forog. Ez a polírozási folyamat utolsó lépése, és arra használják, hogy a polírozott felület tükörfényes legyen.

Lelapolás

Ennél a polírozási módszernél a terméket egy kör alakú, sík felületű tányéron rögzítik, ami forog, miközben nyomást gyakorolnak rá. A csiszolóanyag típusától függően nedves és száraz módszereket is használnak.

Nedves: Csiszolóanyagot adagolnak, és a megmunkálás kis nyomáson történik. Mivel nagymértékű megmunkálást végeznek, a felület matt lesz.
Száraz: A csiszolóanyagot bedörzsölik a tányér egyenetlen felületébe, és a megmunkálás nagy nyomáson történik. Mivel kis mértékű megmunkálást végeznek, a felület tükörfényes lesz.

Forgódobos polírozó

Ennél a polírozási módszernél a csiszolóanyagot és terméket egy hordó alakú tartályba helyezik, amit aztán forgatnak. Bár ez a módszer alkalmas tömegtermelésre, a polírozás durvább, mint fényezésnél vagy lelapolásnál. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák sorják eltávolítására a termékekről.

Elektrolitikus polírozás

Ennél a polírozási módszernél az elektromos áramot keresztülvezetik a terméken, hogy a felületét simává tegyék. Bár a módszer drága, kis méretű vagy keskeny alkatrészek polírozását is lehetővé teszi, amelyeket másképp nehéz lenne polírozni.

Tipikus csiszolóanyagok

Különféle típusú csiszolóanyagok állnak rendelkezésre. A csiszolóanyagok tipikus anyagai és a velük megmunkálható anyagok a következők.

Alumínium-oxid

A korundként ismert csiszolóanyag nagyon olcsó, ezért széles körben alkalmazzák, mint a szilícium-karbidot.
Megmunkálható anyagok: vas, fémek

Karbidok

A szilícium-karbid a leginkább ismert csiszolóanyag, ami olcsó és széles körben használják.
Megmunkálható anyagok: nem vastartalmú fémek (réz és alumínium), nemfémek

Cirkónium

Bár nem olyan kemény, mint a gyémántok, ez a csiszolóanyag is használható nehezen megmunkálható anyagok polírozására.
Megmunkálható anyagok: nehezen megmunkálható anyagok

CBN

A köbös bór-nitrid angol nevének (Cubic Boron Nitride) rövidítése. Ez a csiszolóanyag csak a gyémántoktól marad el keménységben, viszont drágább azoknál. Mivel ellenáll a magas hőmérsékletnek, hosszú a hasznos élettartama.
Megmunkálható anyagok: karbid ötvözetek

Gyémánt

Mivel nem hőálló, ez a csiszolóanyag olyan anyagok polírozására használható, mint az üveg és a szilícium, amelyek nagyon kemények, és még magas hőmérsékleten is kevéssé reakcióképesek.
Megmunkálható anyagok: üveg, szilikon

Példák a polírozási folyamat megfigyelésére és ellenőrzésére digitális mikroszkóppal

Ebben a fejezetben bemutatjuk a legújabb példákat a polírozási folyamat megfigyelésére és ellenőrzésére a KEYENCE VHX sorozat 4K-s digitális mikroszkópjával.

Gyémánt csiszolóanyag megfigyelése

1000×, koaxiális megvilágítás

Csiszolóanyag képének automatikus területmérése

1000×, koaxiális megvilágítás

Az automatikus területmérési funkció lehetőséget ad a csiszolószemcsék méretének számszerűsítésére.

Háló eltömődésének megfigyelése
200×, gyűrűs megvilágítás
Háló képének automatikus területmérése
Az automatikus területméréssel egyszerűen észlelni lehet az eltömődést.
Csiszolófej megfigyelése

1000×
Balra: koaxiális megvilágítás, jobbra: gyűrűs megvilágítás

3D-s képek összehasonlítása csiszolófej használata előtt és után

100×, gyűrűs megvilágítás
A: használat előtt, B: használat után

Az 3D-s mérési funkció lehetővé teszi az alakbeli különbségek mérését a csiszolófej használata előtt és után.

Tükörfényes felület megfigyelése
80×, gyűrűs megvilágítás
Optikai árnyékhatás üzemmóddal készült kép tükörfényes felületről
Az optikai árnyékhatás üzemmód funkcióval meg lehet jeleníteni az apró hullámosságokat és karcokat a tükörfényes felületeken.
Polírozott kerámiafelület megfigyelése
4000×, koaxiális részleges megvilágítás
Optikai árnyékhatás üzemmóddal készült kép polírozott kerámiafelületről
Az optikai árnyékhatás üzemmód funkcióval meg lehet jeleníteni a polírozott felület apró szabálytalanságait.
Polírozott felület érdességének mérése
500×, koaxiális megvilágítás