Nem oldódó színezőanyagok vizsgálata és mérése digitális mikroszkóppal
Az olyan mesterséges anyagokat, amelyekkel mindennap találkozunk, lényegében kétféle színezőanyaggal színezik: nem oldódó és oldódó színezőanyaggal. Az oldószerben nem oldódó színezőanyagokat pigmenteknek is nevezzük. Az oldódó színezőanyagokkal rendszerint rostokat színeznek, a nem oldódóakkal pedig festékeket és kozmetikumokat. Ez a rész példákat ad a nem oldódó színezőanyagok digitális mikroszkóppal történő vizsgálatára és mérésére.
- A nem oldódó és az oldódó színezőanyagok közötti különbségek
- A nem oldódó színezőanyagok típusai
- Példák nem oldódó színezőanyagok vizsgálatára és mérésére digitális mikroszkóppal
A nem oldódó és az oldódó színezőanyagok közötti különbségek
Mindkettő színezőanyag, de eltérő tulajdonságaik miatt felhasználásuk különböző.
- Nem oldódó színezőanyagok (pigmentek)
- Ezek a színezőanyagok nem oldódnak oldószerben, például vízben és olajban, és a tárgyak felületén maradnak. Anyaguk szerint két típusba sorolhatók: vannak szervetlen pigmentek és szerves pigmentek.
A szervetlen pigmentek vízállóak és olcsók, ezért gyakran használják őket olyan termékekre felvitt festékekben, amely termékek alkalmazása kiterjedt, és amelyek hosszú időn keresztül a szabadban maradnak. A szerves pigmentek élénk színűek, és rendszerint nyomtatótinták és műanyag termékek színezéséhez használják őket.
- Oldódó színezőanyagok
- Ezek a színezőanyagok vízben vagy olajban oldódnak, és beivódnak az anyagok, például a szövet és a papír rostjaiba. Több szín keverésével egyszerűen előállíthatók új színek, de az oldódó színezőanyagok hátránya, hogy könnyen kifakulnak, ha hosszú ideig vannak fénynek kitéve.
A nem oldódó színezőanyagok típusai
Egyes nem oldódó színezőanyagoknak (pigmenteknek) különleges funkciójuk van. Ez a rész a jellemző pigmenttípusokat és felhasználásukat ismerteti.
- Színező pigment
- Az ilyen típusú pigmentet tárgyak színezésére keverik ki. A szervetlen pigmenteket a tompa színekhez, például a feketéhez és a fehérhez, a szerves pigmenteket pedig az élénk színekhez, például a sárgához, a zöldhöz és a vöröshöz használják.
- Korróziógátló pigment
- Az ilyen típusú pigmentnek korróziógátló funkciója van. A korróziógátló pigmenteket a fémbevonó anyagokba keverik, és így olyan bevonatot érnek el, amely megakadályozza a rozsdásodást és a korróziót.
- Töltőanyagként használt pigment
- Az ilyen típusú pigmenteket bevonó anyagokba, tintákba, festékekbe, kozmetikumokba és hasonló termékekbe keverik töltőanyagként vagy azért, hogy további tulajdonságokkal, például fluiditással, szilárdsággal, fényességgel, viszkozitással és tapadással ruházzák fel a termékeket.
- Funkcionális pigment
- A funkcionális pigmentek a színezéstől különböző képességeket biztosítanak. Közéjük tartoznak a fluoreszkáló színeket adó fluoreszkáló pigmentek, az éjjel világító világító pigmentek, a fotokatalizátori funkciókat biztosító titán-oxid, a mágneses tulajdonságokat biztosító mágneses vas-oxid, a szennyeződéstaszító réz-oxid és az olyan színárnyalatokat adó alumíniumporok és üveggyöngyök, mint a metál, a gyöngyház és az arany.
Példák nem oldódó színezőanyagok vizsgálatára és mérésére digitális mikroszkóppal
Az alábbiakban felsoroljuk a legújabb példákat a nem oldódó színezőanyagok vizsgálatára és mérésére a KEYENCE VHX sorozatú 4K-s digitális mikroszkópjával.
Az automatikus területmérő funkció automatizálja az eddig kézzel végzett mérést és jelentéskészítést.
Mérés előtt
Az automatikus területmérés képe
A 3D-s mérés funkció használata esetén nincs szükség a termékek elvágására a keresztmetszetek elemzéséhez.