Az olyan mesterséges anyagokat, amelyekkel mindennap találkozunk, lényegében kétféle színezőanyaggal színezik: nem oldódó és oldódó színezőanyaggal. Az oldószerben nem oldódó színezőanyagokat pigmenteknek is nevezzük. Az oldódó színezőanyagokkal rendszerint rostokat színeznek, a nem oldódóakkal pedig festékeket és kozmetikumokat. Ez a rész példákat ad a nem oldódó színezőanyagok digitális mikroszkóppal történő vizsgálatára és mérésére.

Nem oldódó színezőanyagok vizsgálata és mérése digitális mikroszkóppal

A nem oldódó és az oldódó színezőanyagok közötti különbségek

Mindkettő színezőanyag, de eltérő tulajdonságaik miatt felhasználásuk különböző.

Nem oldódó színezőanyagok (pigmentek)
Ezek a színezőanyagok nem oldódnak oldószerben, például vízben és olajban, és a tárgyak felületén maradnak. Anyaguk szerint két típusba sorolhatók: vannak szervetlen pigmentek és szerves pigmentek.
A szervetlen pigmentek vízállóak és olcsók, ezért gyakran használják őket olyan termékekre felvitt festékekben, amely termékek alkalmazása kiterjedt, és amelyek hosszú időn keresztül a szabadban maradnak. A szerves pigmentek élénk színűek, és rendszerint nyomtatótinták és műanyag termékek színezéséhez használják őket.
A nem oldódó színezőanyagok a tárgyak felületén maradnak, úgy színezik őket.
Oldódó színezőanyagok
Ezek a színezőanyagok vízben vagy olajban oldódnak, és beivódnak az anyagok, például a szövet és a papír rostjaiba. Több szín keverésével egyszerűen előállíthatók új színek, de az oldódó színezőanyagok hátránya, hogy könnyen kifakulnak, ha hosszú ideig vannak fénynek kitéve.
Az oldódó színezőanyagok beivódnak a tárgyakba, úgy színezik őket.

A nem oldódó színezőanyagok típusai

Egyes nem oldódó színezőanyagoknak (pigmenteknek) különleges funkciójuk van. Ez a rész a jellemző pigmenttípusokat és felhasználásukat ismerteti.

Színező pigment
Az ilyen típusú pigmentet tárgyak színezésére keverik ki. A szervetlen pigmenteket a tompa színekhez, például a feketéhez és a fehérhez, a szerves pigmenteket pedig az élénk színekhez, például a sárgához, a zöldhöz és a vöröshöz használják.
Korróziógátló pigment
Az ilyen típusú pigmentnek korróziógátló funkciója van. A korróziógátló pigmenteket a fémbevonó anyagokba keverik, és így olyan bevonatot érnek el, amely megakadályozza a rozsdásodást és a korróziót.
Töltőanyagként használt pigment
Az ilyen típusú pigmenteket bevonó anyagokba, tintákba, festékekbe, kozmetikumokba és hasonló termékekbe keverik töltőanyagként vagy azért, hogy további tulajdonságokkal, például fluiditással, szilárdsággal, fényességgel, viszkozitással és tapadással ruházzák fel a termékeket.
Funkcionális pigment
A funkcionális pigmentek a színezéstől különböző képességeket biztosítanak. Közéjük tartoznak a fluoreszkáló színeket adó fluoreszkáló pigmentek, az éjjel világító világító pigmentek, a fotokatalizátori funkciókat biztosító titán-oxid, a mágneses tulajdonságokat biztosító mágneses vas-oxid, a szennyeződéstaszító réz-oxid és az olyan színárnyalatokat adó alumíniumporok és üveggyöngyök, mint a metál, a gyöngyház és az arany.

Példák nem oldódó színezőanyagok vizsgálatára és mérésére digitális mikroszkóppal

Az alábbiakban felsoroljuk a legújabb példákat a nem oldódó színezőanyagok vizsgálatára és mérésére a KEYENCE VHX sorozatú 4K-s digitális mikroszkópjával.

Pigment (csillám) felületének vizsgálata
VHX-E500, 1000×, koaxiális megvilágítás
Kozmetikai pigment automatikus területmérése
VHX-E500, 500×, kevert megvilágítás
Az automatikus területmérő funkció automatizálja az eddig kézzel végzett mérést és jelentéskészítést.
Pigment (csillám) felületének vizsgálata
VH-Z100, 200×, koaxiális megvilágítás
Mérés előtt
VH-Z100, 200×, koaxiális megvilágítás
Az automatikus területmérés képe
A csomókba összeálló részecskék kiértékelése lehetőséget ad a pigmentek megfelelőségének megítélésére.
Pigment színhibaelemzése
ZS-200, 500×, koaxiális megvilágítás
A 3D-s mérés funkció használata esetén nincs szükség a termékek elvágására a keresztmetszetek elemzéséhez.