Mikroszkópos vizsgálati módok

Vizsgálati módok összehasonlítása

A biológiai mikroszkóp átmenő fényt használ a megfigyeléshez. Azonban az egyes minták, például az átlátszó minták és a fényt át nem eresztő minták fénnyel kapcsolatos jellemzőinek kihasználása érdekében különböző vizsgálati módokat dolgoztak ki.

Az alábbi táblázatban a főbb vizsgálati módok jellemzői láthatók. Az egyes vizsgálati módokat úgy dolgozták ki, hogy hatékonyan kihasználják a fény jellemzőit, például a szóródást, a diffrakciót, a polarizációt, az interferenciát és a fluoreszcenciát.

Vizsgálati módok Jellemzők Gyakran vizsgált tárgyak
Világos látóterű mikroszkópia Általános vizsgálati mód biológiai mikroszkópokhoz világos látótérrel és átmenőfényes megvilágítással. Élő szervezetek, sejtek
Sötét látóterű mikroszkópia Közvetlen fény helyett szórt fényt használ, hogy a minták a sötét látótér előtt világítsanak Mikroorganizmusok, sejtek
Fáziskontraszt mikroszkópia Fáziskontrasztot (fényváltozásokat) használ, hogy a mintát a fényerősség kontrasztjával jelenítse meg a vizsgálathoz Színtelen, átlátszó minták, élő sejtek
Polarizációs fénymikroszkópia Polarizált fénnyel világítja meg a mintát, hogy a fényerősség vagy a szín kontrasztjával jelenítse meg a vizsgálathoz Kristályok, például kövek és ásványok, polimerek
Differenciál interferencia kontrasztos mikroszkópia A mintán áthaladó fény által megtett távolságok különbségét használja fel a 3D-s vizsgálathoz szükséges szín- vagy fényerősség-kontraszt előállítására. Színtelen, átlátszó minták, élő sejtek
Modulációs kontraszt (relief kontraszt) mikroszkópia A minta magasságkülönbségeit konvertálja a fényerősség kontrasztjává a 3D-s vizsgálathoz Műanyag tárolóban lévő sejtek
Fluoreszcencia mikroszkópia Fluoreszcens vegyülettel festi meg a mintát vagy fluoreszcens fehérjét, például GFP-t használ a fluoreszkáló részek vizsgálatához Fluoreszcens festékkel festett vagy megjelölt sejtek, fluoreszkáló élő szervezetek
Tükrözéses fénymikroszkópia Tükrözött fényt használ a nem fényáteresztő minták vizsgálatához Fémek
Diszperziós mikroszkópia A mintát immerziós olajba merítik, és az olaj által szórt átbocsátott fényt használják fel a vizsgálathoz Azbeszt észlelése

Az egyes vizsgálati módok jellemzői

Világos látóterű mikroszkópia

Ezt a típusú technológiát általában biológiai mikroszkópokban használják. Direkt fénnyel világítja meg a teljes mintát, a vizsgálathoz pedig átbocsátott vagy visszatükrözött fényt használ. Ennél a típusú mikroszkópnál világos a háttér, és széles körben alkalmazzák szárított minták, patológiai minták és félvezetők vizsgálatára.

Sötét látóterű mikroszkópia

Ennél a típusú mikroszkópnál csak a minta által szórt vagy diffraktált fény juthat be a lencsébe, hogy azután egy sötét látótérre vetítsék. Színtelen, átlátszó minták, például élő sejtek vizsgálatára alkalmas, amelyeket világos látóterű mikroszkópiával nehéz megfigyelni. A sötét látóterű mikroszkópia továbbá lehetővé teszi az optikai mikroszkópok felbontási határán túl az apró jellemzők vizsgálatát. Ennél a mikroszkóp típusnál speciális kondenzort használnak.

Fáziskontraszt mikroszkópia

Ez a mikroszkóp típus a fény diffrakciója által okozott fáziskontraszton (fényváltozás) alapul. A színtelen, átlátszó mintákat, például élő szöveteket és sejteket nehéz világos látótérrel megfigyelni, azonban az eltérő törésmutatók vagy vastagságok miatt fáziskontrasztot állítanak elő. Ezt a kontrasztot a fényerősség kontrasztjára konvertálva lehetővé válik az ilyen minták vizsgálata.
Ezzel a mikroszkóp típussal olyan sejtek és más tárgyak is vizsgálhatók világos látótérben, amelyek egyébként csak sötét látótérben lennének láthatók. Továbbá élő minták is vizsgálhatók, mivel nincs szükség festésre. Ennél a vizsgálati módszernél egy gyűrű alakú fázislemezt kell használni, amin rés van.

Polarizációs fénymikroszkópia

Ennél a mikroszkóp típusnál polarizált fénnyel (a fény rezgési irányát eltérítve) világítják meg a mintát, és két polarizáló lemezt használnak, amelyeket a vizsgálat során el lehet forgatni. Ha a lemezek párhuzamosak, a minták világosnak látszanak; ha a lemezek merőlegesek, a minták sötétnek látszanak.
Ez a típusú mikroszkóp kövek és ásványok metszeteinek vizsgálatához használható a kristályszerkezet meghatározásához. Szálak, polimerek, félvezetők és csontszövetek megfigyelésére is használható.
A vizsgálathoz speciális objektív lencsét és kétféle polarizációs lemezt, polarizátort és analizátort használnak.

Differenciál interferencia kontrasztos mikroszkópia

A fáziskontraszt mikroszkópiához hasonlóan a differenciál interferencia kontraszt (DIC) mikroszkópia is színtelen, átlátszó minták vizsgálatára alkalmas A képalkotási technikában tér el, mivel a DIC a fény útjának eltérését konvertálja a fényerősség változásává, míg a fáziskontraszt a fény diffrakcióját használja fel.
Viszonylag vastag minták vizsgálatára alkalmas, és lehetővé teszi a 3D-s képalkotást is. Mivel az ilyen típusú mikroszkóppal rögzített képek kiegészítik a fáziskontraszt mikroszkópiával rögzítetteket, még pontosabb megfigyelés lehetséges, ha a kettő eredményeit összehasonlítják.
Az objektív lencsék jelölése „DIC”, ha alkalmasak ilyen mikroszkópokhoz.

Modulációs kontraszt mikroszkópia

A relief kontraszt mikroszkópiának is nevezett modulációs kontraszt mikroszkópia is színtelen, átlátszó minták vizsgálatára alkalmas. A modulációs kontraszt a minta felületének magasságkülönbségeit konvertálja a fényerősség kontrasztjává a vizsgálathoz.
A differenciál interferencia kontraszthoz hasonlóan a kép 3D-ben is vizsgálható, bár az alapelv nem ugyanaz. Egy másik eltérés, hogy modulációs kontraszt mikroszkópia esetén lehetséges a műanyag edények használata, azonban differenciál interferencia kontrasztnál nem. Ennek megfelelően ez a típusú mikroszkóp spermiumok és petesejtek vizsgálatára is alkalmas.

Tükrözéses fénymikroszkópia

Ez a típusú mikroszkóp tükrözött fényt használ a nem fényáteresztő minták, például kövek és ásványok vizsgálatához. Ezt a kategóriát tovább lehet csoportosítani világos látóterű, sötét látóterű és differenciál interferencia mikroszkópokra.

Diszperziós mikroszkópia

Diszperziós mikroszkópia esetén a mintát immerziós olajba merítik, és a vizsgálathoz az olaj eltérő törésmutatója miatti diszperzió észlelését használják fel. Főként azbeszt és azbesztszármazékok azonosítására használják.

TARTALOM